Beszélgetés Dr. Zongor Gáborral, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkárával.
Milyen tanácsot tudnak adni Önök ahhoz, hogy egy település képes legyen eladni magát a befektetőknek, kelendővé váljon, és képes legyen fejleszteni önmagát?
dr. Zongor Gábor: A szemlélet-váltás és a folyamatos tanulás, informálódás a legfontosabb - tapasztalataink szerint. Ezért a szövetség számos lehetőséget kínál az információk eléréséhez: hálózatban működünk, megyei tagozatvezetőink – akiket maguk közül választanak megyei szinten a tagjaink – rendszeresen találkoznak egymással és rendszeresen megvitatják az aktuális önkormányzati ügyeket, kezdeményezéseket. Konferenciákat és fórumokat szervez a TÖOSZ országos, regionális, megyei szinten. Oktatási, képzési projektekben vesz részt a TÖOSZ, amelyek által ingyenes vagy kedvezményes képzéseket, tanulmányutakat kínálunk a polgármestereknek, helyi szakembereknek.
Mely régiók igényelnek nagyobb segítséget a fejlesztéshez, és azt kiktől kaphatják meg?
Z.G.: Szubjektív tapasztalat, amelyet azonban a számok is igazolnak a statisztikákban, hogy az ország keleti részének régiói az uniós fejlesztésekben például az elmúlt években nagyobb mértékben igényeltek és kaptak segítséget. Ennek persze számos oka és eredője van. Az alábbi kimutatás az NFÜ honlapjáról származik, amely az uniós fejlesztések eloszlásának tekintetében nyújt érdekes képet.
A megítélt támogatások megyei megoszlása Operatív Programok szerint
A kisebb települések hogyan léphetnek a fejlődés útjára?
Z.G.: Először is reálisan kell látniuk magukat és a helyzetüket. Így akármilyen kicsi is egy település, nem kerülhető ki a stratégia-alkotás folyamata. Ki kell lépni a valós alapokat nélkülöző álmodozás és a pesszimista attitűdből következő állandó panaszok ördögi köreiből. Számos példát ismerünk, magam is találkoztam sok olyan polgármesterrel, akik olyan településeket virágoztattak fel, amely az ügyes és lelkiismeretes és lelkes önkormányzati vezetés nélkül tovább hanyatlott volna. Néha csak az kell, hogy egy-egy reális ötlet kellő időben szülessen meg. Ehhez folyamatosan informálódni kell, és minél szélesebb körben partnerséget és ismertséget kell szereznie egy településvezetőnek.
Kik azok a szereplők, akik részt vesznek egy településfejlesztési folyamatban? Ez elfogadott forma vagy a piac szereplői most kezdik kidolgozni az általános piaci formákat?
Z.G.: Az eddigi gyakorlatra jellemző volt, hogy az önkormányzat vezetése és néhány szakértő irányította a fejlesztést, határozta meg annak irányait. Mára a különböző alapítványoknak, szervezeteknek és képzéseiknek, valamint a végbement társadalmi változásoknak hála egyre gyakoribb a valódi lakossági részvételen alapuló település-fejlesztés. Ez mindenképpen a helyi demokrácia erősödését segíti, amely végsősoron az önkormányzatok vezetésének is megkönnyíti a helyzetét: több információt kapnak a vezetéshez és közvetlenebb visszajelzést munkájuk helyi értékeléséről. A helyi civil szférával is látványosan fejlődik az országban az önkormányzatok partnersége.
Milyen források állnak rendelkezésre a települések számára és azokat hogyan tudják igénybe venni?
Z.G.: Az önkormányzatok túlnyomó többsége számára a fejlesztési források nem, vagy nagyon korlátosan állnak rendelkezésre. A kötelező állami feladatok ellátásához a központi költségvetés által évente biztosított állami támogatás mértéke folyamatosan csökken, melynek következtében az önkormányzatok mindennapos működésének sincsenek meg teljes mértékben a finanszírozási feltételei, ezért az önkormányzatok saját bevételeik jelentős részét is a működtetés biztosítására kénytelenek fordítani.
Ezért is kiemelten fontos, hogy az egyes települések a lehető legoptimálisabban állapítsák meg a helyi adók mértékét, illetve az adók behajtását körültekintően szervezzék meg és a helyi adópolitika a fejlesztési stratégia szerves részét képezze.
Ezen túlmenően a helyi vagyongazdálkodás kérdése egyre fontosabbá válik, melyben az alkalmazott jó megoldások elterjesztésében is szerepet játszik a szövetségünk.
Milyen fórumok állnak rendelkezésre egy-egy település bemutatkozására vagy fejlesztési ötletük "eladására"?
Z.G.: E tekintetben a települések elsődlegesen a meglévő nemzetközi kapcsolataikat, testvér települési együttműködéseiket használják fel. Nagyon sokszínű és sokrétű nemzetközi hálózatban vesznek részt magyar önkormányzatok, egyre gyakoribb a kistérségi összefogás is, illetve a tematikus hálózatok működtetése.
Az önkormányzatok által szervezett fórumokon kívül szoros együttműködést alakítottak ki a megyei és települési önkormányzatok a megyei kereskedelmi és ipari, valamint agrár kamarákkal.
A településmarketing egyre inkább bevált eszköze a honlap. A szövetségünk megújult honlapján keresztül is törekszünk elősegíteni a bemutatkozási lehetőségeket és felkelteni a figyelmet a meglévő fejlesztési elképzelésekre.
A külföldi befektetők a helyi fejlesztőket és kivitelezőket preferálják vagy globális partnerkapcsolatok révén maguk hozzák be alvállalkozóikat?
Z.G.: A legjellemzőbb tapasztalatok alapján állítható, hogy a külföldi befektetők a hazai fejlesztőket és alvállalkozókat preferálják. Az önkormányzati vezetők a befektetési tárgyalásaik során is előtérbe helyezik a helyi foglalkoztatás bővítésének az igényét.
Ezeknek a fejlesztéseknek milyen szociális hatásai vannak: életszínvonal növekedése, foglalkoztatás növekedése, elmaradott kistérségek felzárkóztatása, elvándorlás megakadályozása falvakból a városokba?
Z.G.: A legtöbb szociális probléma megoldásának a legjobb „eszköze” a foglalkoztatás, ezért is törekszenek az önkormányzatok munkahelyteremtő beruházások megvalósítására. A települések fennmaradása érdekében is szükséges, hogy helyi stratégiákkal rendelkezzenek és jövőképüket a kistérségben lévő önkormányzatok közösségével egyeztessék és valamennyi településnek legyen helye és szerepe az együttműködésben. Ma már minden településvezető tudja, hogy egyedül nem megy és partnerség nélkül fenntartható fejlesztés sem valósítható meg. Így a fejlesztés és a fejlődés is csak összefogáson alapulhat.
