Kőbánya fejlesztési elképzelései hogyan fogalmazódnak meg és kik ennek a motorjai?

Verbai Lajos: A hagyományos kapcsolatrendszereken felül két fő érdekcsoportra támaszkodunk fejlesztéseink meghatározásában. Egyrészt neves szakembereket kértünk fel: tudományos szakemberek, akadémikusok és városfejlesztők. Másrészt erőteljesen törekszünk a lakosság bevonására. Már a hetedik interaktív lakossági fórumon vagyunk túl, melyet e cél érdekében hoztunk létre. A találkozók eredményeit feldolgozzuk, szakmai szempontok alapján értékeljük, és az eredményeket rendszeresen bemutatjuk.

Milyen célok vezérlik a fejlesztéseket? Hova szeretne Kőbánya eljutni és milyen időtávon belül?

V. L.: Kőbánya mottója: Ipari kerülettől a parkvárosig. Ez élhető környezetet, szórakozást, munkahelyet, valamint a környező kerületek kiszolgálását is jelent egyben, vagyis Kőbánya belvárosi színvonalú megjelenését. Büszke kőbányaiként elmondhatom, hogy kerületünkben mindig tehetséges emberek éltek, akik újabb és újabb megélhetési forrás után nyúltak, ha az előző valamilyen ok miatt bezárult. Most is így van. A fejlődéssel párhuzamosan válsághelyzetek is kialakulhatnak, amely jelen pillanatban a fővárost is érinti több szempontból, vegyük például a közlekedés és a városszerkezet összefüggését. Több olyan kerület van, közöttük Kőbánya, mely képes alközponti szerepet betölteni. Az alközponti rendszerrel csökkenthető a belváros és a bevezető utak terheltsége, ha a lakosok minőségi különbségek nélkül intézhetik el hivatalos ügyeiket, igényes kulturális szolgáltatásokat vehetnek igénybe, szórakozhatnak és sportolhatnak.

Melyek a fejlesztések legfontosabb területei, meghatározó elemei?

V. L.: A fejlesztéseket most fogalmazzuk meg, azonban ehhez figyelembe kell vennünk hagyományainkat is. Kőbánya alcentrumi szerepéhez kötődő fejlesztések intermodális szerkezetéből adódnak. Legfontosabb fejlesztéseink a Kőbánya városközpont, amely közlekedési csomóponti fejlesztését, parkosítását szeretnénk megoldani, illetve a most fejlesztés alatt álló Hungexpo Vásárterülettel való szorosabb közlekedési kapcsolat megteremtését. Ezzel a fejlesztéssel a repülőtérről egyenesen elérhető lenne a vásárterület. Az Örs vezér téren egy nagykapacitású P+R parkoló kiépítését tervezzük. Legnagyobb fejlesztésünk a Sörgyár területén megvalósuló nagyberuházás lesz, melyet pályázók segítségével szeretnénk lakó, kulturális és kereskedelmi központtá varázsolni. 

Kik támogatják ezeket a fejlesztéseket? Milyen forrásokból tud Kőbánya gazdálkodni?

V. L.: Saját forrásaink, természetesen, nem elegendőek mindezen tervezett fejlesztések megvalósítására. Számos futó projektünknél van példa a vegyes finanszírozásra, vagyis a fővárosi és a magán tőke megjelenésére, illetve EU-s pályázatokon is indulunk. A városközpont esetében a fejlesztői csapat tagjai között van a Budapesti Közlekedési Zrt., illetve a Kerékpárosok Szövetsége is, mint civil szervezet. Az EU-s források a kerület életébe való széles körű bevonása érdekében pályázatíró tanfolyamot szerveztünk intézmények, civilszervezetek számára és az önkormányzaton belül EU-s koordinátorok segítik e munkatársak munkáját.


Most melyek a legfontosabb futó fejlesztések és milyen rövid távú terveik vannak, melyekhez esetleg még partnereket keresnek?

V. L.: A Sörgyári terület rehabilitációja, mely pályázati kiírásait most fogalmazzuk meg. Célunk, hogy az ipari műemlék épületeket megőrizve új funkciót adjuk nekik és Dél-Pest kulturális és kereskedelmi központja legyen. A Sörgyár különlegessége, hogy 22 hektáron terül el, melyhez 32 kilométernyi többszintes pincerendszer tartozik. Azt hiszem, hihetetlen lehetőségeket rejt magában.


Kőbánya már-már külvárosi kerületnek számít. Hogyan tudnak megküzdeni a belsőbb és nagyobb presztízzsel rendelkező kerületekkel a forrásokért (privát és a közös kasszából szétosztott), a lakosokért és az ideiglenes látogatókért?

V. L.: Nagyon erős lobbyerőt képvisel a kerület tanácsadói csapata, melyet nemrég hoztuk létre. Ennek tagjai korábbi polgármestereink, országgyűlési képviselőink, illetve kerületünkben lakó fővárosi közgyűlési tagok. 

Mondhatjuk azt, hogy Kőbánya szíve-csücske a Sörgyári terület, vagyis annak rehabilitációja? Hogyan próbálják ezt a kiemelt területet múltjához méltóan megőrizni, azonban megfeleltetni az új elvárásoknak?

V. L.: Nagyon fontos számunkra, hogy a Sörgyár, mint múltunk büszkesége fennmaradjon. Ez a hely mindig fontos területe volt Kőbánya megélhetésének. Először kőbányaként üzemelt, majd bortermelő vidékként bortárolókat alakítottak ki, ahonnan egész Pestet ellátták, majd a háztáji tartásának beszüntetésével élelmiszerellátó központ lett és aztán a 20. században az iparosodás fellegvárává vált. A módosuló társadalmi és gazdasági elvárásoknak megfelelően új szerepet szánunk neki. Az önkormányzat megvásárolta a telkeket, hatástanulmányokat készítettünk a későbbi hasznosítást illetően, melyre szabályozási tervet hoztunk. Ezzel célunk, hogy a hasznosítási pályázatokat és az új tulajdonosok fejlesztési terveit mederbe tartsuk, hogy a kerület társadalmi és szociális céljait is kiszolgálja ez a terület.

Milyen fórumokat használnak fel kerülete promotálására és milyen üzenetekkel próbálják vonzóbbá tenni a befektetők, fejlesztők számára?

V. L.: Legfőbb célunk, hogy kerületünket minél jobb színben tüntessük fel. Sajnos, felmérések mutatják, hogy nagy az előítélet kerületünkkel szemben, és úgy gondolom, hogy ez nem tényeken alapul. Most készül a kerületfejlesztési stratégiánk, de idén már számos sikeres megjelenésünk volt, mely segített a kerület új arcát, vagy inkább valóságos arcát bemutatni. Mindenképpen a kerület erősségeire szeretnénk a hangsúlyt helyezni, így például megjelentünk a Művészetek Völgyében, ahol Kőbánya képzőművészei mutatkoztak be. Ezen túl nagy hírnévnek örvend zeneiskolánk, amely Európa egyetlen iskolája, ahol államilag elismert rockzenei bizonyítványt lehet szerezni. Ezentúl kerületünk számos élsportolónak ad otthont.

Most a REevolutio Budapestről hazatérve milyen véleményt fogalmaz meg a rendezvényt illetően?

V. L.: Mi már tavaly is részt vettünk és idén is sikeresnek tartjuk megjelenésünket. E sikert igazolja vissza a REevolutio Award is. Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy a lakosság mellett a szakma is jobban megismerje elképzeléseinket, terveinket és érdeklődjenek fejlesztési terveink iránt.

Kőbánya a REevolutio Award „Legjobb integrált területfejlesztési projekt” kategóriájának nyertese. Mondana néhány szót, hogyan fogadták a díjat és az értékelést? Büszke a város a díjra és miért?

V. L.: Büszkék vagyunk a díjra, főként, hogy nem adott projekttel nyertük el a díjat, hanem az egész kerületet felölelő integrált fejlesztési koncepcióval. Bár akkor is elmondtuk, de külön köszönetet szeretnék mondani a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt.-nek és a NAOS design consultants-nak, akik nélkül nem születhetett volna meg ez a fejlesztési koncepció.