A REevolutio Kft. település-és ingatlanfejlesztési stratégiai tanácsadóként hosszú ideje dolgozik azon, hogy a környezettudatos gondolkodás, a közösségépítés és a fenntartható fejlődés ne csak címszavak és nehezen megfogható definíciók legyenek, hanem széles körben meghonosodva a stratégiai tervezés és a mindennapi gondolkodás szerves részévé váljanak. A REevolutio szakmai fórumai, konferenciái és közösségi rendezvényei révén a településfejlesztési szakma újító szellemű, integrátor szerepet betöltő résztvevője. A legutóbbi sajtóklubunkon, tekintettel az elmúlt hetek történéseire, a fenntarthatóságnak egy igen fontos aspektusát kívántuk hangsúlyozni: az energiahatékonyság és az alternatív energia felhasználás növelésének lehetőségeiről tartottunk interaktív sajtótájékoztatót.

Tallinn mellett körülbelül hatezer embernek otthont adó, napenergiát és szélenergiát hasznosító ökováros épül, Franciaországban száz fölött van azoknak a kör alaprajzú, hatalmas ablakokkal és napkollektorokkal ellátott házaknak a száma, amelyek képesek követni a Nap mozgását, Hollandia, Dánia, Németország és Ausztria pedig világviszonylatban vezető helyet foglal el a napenergia-hasznosításban. Vajon Magyarország hol tart az alternatív energiaforrások felhasználási lehetőségeit tekintve?

A sajtó „gáztól hangos”, az Európai Unió Megújuló Energia Direktívája szerint 2020-ig az ország energiafogyasztásának 13%-át megújuló energiaforrásokból kell majd fedezni, 2012-től az új lakások használatbavételi engedélye csak akkor adható ki, ha azok az épület energetikai jellemzőit felsorakoztató energiacímkével rendelkeznek – hogy csak néhányat említsünk azok közül az aktualitások közül, melyeknek főszereplője a fenntartható energiagazdálkodás. A február 5-i Passzívházak és Energiahatékony Épületek című konferencia apropójából megrendezett REevolutio Sajtóklubon  a non-profit zöld szervezetek szakemberei, a környezet védelme mellett elkötelezett, társadalmilag felelős magatartást tanúsító vállalatok vezetői és a sajtó képviselői a megújuló energiaforrások hazai használatának legégetőbb kérdéseit feszegették.

A kerekasztal beszélgetésnek, melyet a REevolutio Consulting településmarketing tanácsadója, Hajdu Henrietta moderált, a budapesti Gerlóczy Kávéház adott otthont. A sajtó számos képviselőjén kívül jelent volt Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója, Berta Zsolt a TóPARK fejlesztőjének, a Walker and Williams Hungary Zrt. vezérigazgatója, Baross Pál az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója, Klementz Kata az L’Office managere és Répay András a ProFactum Kft. igazgatója.

A meghívottak által képviselt cégek kisebb-nagyobb vállalásokkal a gyakorlatban is tesznek azért, hogy Magyarország felzárkózhasson az alternatív energiaforrásokat szélesebb körben hasznosító nyugat-európai országokhoz. Az Energia Klub munkatársai közel 20 éve dolgoznak azon, hogy a mindenkori hatalom és a nagy energiacégek működését civil kontroll alatt tartsák, a coworking hazai képviselője, a L’Office irodaházban gáz helyett talajvizes hőszivattyú rendszert helyezett üzembe, az ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. és a TóPARK Értékesítési és Információs Központ környezeti szempontból is fenntartható ingatlanfejlesztéseikkel vívtak ki maguknak elismerést, a szintén ingatlanfejlesztésekkel foglalkozó ProFactum Kft. üzletpolitikájában pedig szintén egyre nagyobb teret kapnak a különböző energiahatékony megoldások.

 

A helyzeti előnytől a bizonytalanságig

Az energiahatékonyság a kilencvenes évek elején még ismeretlen fogalom volt Magyarországon. Az elmúlt két évtizedben az alapfogalmakat tekintve kikupálódtunk, ám ez nem változtat azon a tényen, hogy energiapolitikánk közel sem mondható ideálisnak. Bár a 2001-es villamosenergia-törvénynek (VET) köszönhetően egy ideig helyzeti előnyben voltunk sok egyéb országhoz képest, mára szomszédaink sorra köröznek le minket. Ennek egyik legfőbb oka – tudtuk meg Ámon Adától –, hogy a folyamatosan változó jogszabályok kiszámíthatatlan körülményeket teremtenek az energiaszektor befektetőinek, akik így inkább más országokat preferálnak velünk szemben, például Romániát vagy Szlovákiát. Ha a hazai szabályozási feltételek nem lesznek rugalmasabbak, akkor akár a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos uniós vállalások teljesítése is veszélybe kerülhet. Fontos, hogy a mindenkori kormány tisztában legyen a megújuló energiaforrások használatában rejlő lehetőségekkel, egyes energiatörvények meghozatala előtt nem szabad elmaradnia a szükséges hatásvizsgálatoknak sem. Az általános tévhitek eloszlatására is hangsúlyt kell fektetni: lakossági és céges szinten is tudni érdemes – többek között –, hogy hazánkban a geotermiánál jelentősebb potenciálok vannak a szélenergiában, vagy, hogy a napenergia a termális alkalmazásokban juthat igazán fontos szerephez, nem pedig a villamosenergia termelésben.

 

Az együttműködés fontossága

A REevolutio Sajtóklub meghívott vendégei egyetértettek abban, hogy a környezettudatosság és energiahatékonyság lakossági és céges szinten is a mindennapok apró döntéseinél kezdődik. Berta Zsolt szerint a különböző vállatok vezetőinek fel kell ismerniük, hogy jelentős szerepük van környezetük formálásában, és meg kell teremteniük az energiahatékony irodai alkalmazások hátterét. Klementz Kata saját példán keresztül erősítette meg, hogy az energiatudatos CSR-politika saját házunk táján kezdődik: a L’Office irodáiban alkalmazott talajvizes hőszivattyú rendszer körülbelül háromszor annyiba került cégének, mintha gázt köttettek volna be, de jól tudják, hogy környezettudatos befektetésük 6-8 év alatt meg fog térülni. Baross Pál hangsúlyozta, hogy azokra a cégekre, befektetőkre érdemes figyelmet fordítani, akik kihívásként élik meg az energiatudatosságot. Kiemelte, hogy egy innovatív ingatlanfejlesztő cégnek akkor is érdemes napkollektorba fektetnie, ha látszólag nincs kereslet rá – a fenntartható fejlesztés alapkoncepció kell, hogy legyen. Ámon az elmúlt időszak pozitívumaként emelte ki a magyar megújuló ipar azon felismerését, hogy egymás kijátszása helyett célravezetőbb a szoros összefogás és együttműködés. Berta hozzátette, hogy az ingatlanberuházóknak és az energetikai beruházóknak szintén egymás segítésére kell törekedniük. Répay András felhívta a figyelmet arra, hogy a felhasználói oldal komplex szemléletmódja is nagyon fontos. Ha hagyományos helyett energiatakarékos izzót használunk, ha lakásunk és irodánk jól szigetelt, ha kerüljük a túlfűtést és a túlhűtést, máris sokat tettünk a fenntartható energiagazdálkodásért.

 

Pozitívumok

A megújuló energiaforrásokat hasznosító aktív és passzív házak számának növekedése, a napkollektorok és a biomasszakazánok egyre szélesebb körű elterjedése, a vépi szélturbina, a gödöllői Szent István Egyetem napelemes rendszere, Pornóapáti biomasszára alapozott távfűtőrendszere és az optimális körülmények között nulla szén-dioxid kibocsátású Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ energetikai rendszere mind-mind hazai sikerként könyvelhetők el. De ezek még csak az első lépések az energiahatékonyságot tanuló Magyarországon.