Mi a szövetség szerepe az ingatlanszakmában?

Sztranyák József: A Magyar Ingatlan Tanács - Magyar Ingatlan Szakmai Szervezetek Országos Szövetsége, amelyet gyakorlatilag a Magyar Ingatlanfórum szakmailag egységesen gondolkodó társadalmi szervezetei alkotnak. A szövetség 2005. április elsején jött létre, amelynek célja a szakma társadalmi elismertségének növelése és az ingatlanszakma egységes szakmai és érdekképviselete.

A MIT lényege a magyar ingatlanszakmai szervezeteket összefogó státusában van, ha úgy tetszik, a MIT önmagában nem értelmezhető, mert az egyéni tagságon alapuló, független ingatlanszakmai kamara létrehozására jött létre, kizárólag a szervezetek egységével válik vezető ingatlanszakmai szervezetté. A szervezetek kapcsolatai így a MIT kapcsolatai is átvitt értelemben. Az ingatlanszakmai összefogás megjelenítője, az Ingatlan Parlament-Konferencia létrehozója és működtetője a MIT.

A tagság összetétele a teljes ingatlanszakmai vertikumot reprezentálja, ezért hívtuk életre az Ingatlan Parlamentet, ahol a nagyobb gazdasági, társadalmi célok ismeretében, azok hatékony megvalósítása érdekében bevontuk a társ-, illetve kapcsoló szakmák képviselőit is.

Vannak-e kiemelt, kitüntetett együttműködő partnerek?

Sz. J.: A témák jellegéből adódóan gyakorlatilag nem lehetnek kitüntetett partnerek, ugyanakkor nem lehet tagadni, hogy a megvalósítás műszaki hátterében álló mérnöki szakmák (építész-tervezők, kivitelezők) nagyobb számban reprezentáltak, ellenben az is igaz, hogy a társadalmi kutatásban érdekelt elméleti szakemberek részaránya kisebb, elég ha csak a megalakult 10 szekciót veszem alapul, ennek egytizede éppen az előbbieket támasztja alá.

Vannak-e nemzetközi kapcsolatai, együttműködései a szervezetnek?

Sz. J.: Természetesen tagszervezeteinknek és a MIT-nek egyaránt vannak élő nemzetközi kapcsolatai, amelyeket a közös rövid- és hosszú távú célok érdekében működtetünk, illetve használunk.

Kapcsolataink MIT szinten az úgynevezett keleti tömb országaira épülnek, a cél közös szakmai fejlődés elősegítése, tagszervezetek szervezetei szintjén az üzleti lehetőségek kibővítése, elmélyítése az adott országok törvényes eljárási rendjeinek megismertetése révén. Miután itt eltérő fejlődési stádiumban lévő ingatlanszakmai szervezetekről beszélünk, kölcsönös információcsere, szakmai képzés, illetve adatbázisok kialakítása, együttes működtetése a cél. Bővülő kapcsolataink vannak a fejlett EU-s országokkal, továbbá a latin-amerikai országokkal, itt főleg tőlük tanulunk, illetve eszmét cserélünk. Az egyes tagszervezeteink, így a MIGSZ – Dr. Németh Miklós személyében ők adják a CEPI egyik európai alelnökét – és az IME főként az európai nagy nemzetközi szervezetekre koncentrálnak, mint pl. a CEPI.

Az eredmények illetve tapasztalatok jók, a CEPI etikai kódexét most fordítjuk a MIT-nél, döntésünk értelmében ajánljuk tagszervezeteinknek, tekintsék át ennek alapján saját etikai szabályzataikat és amennyiben szükséges, igazítsák ehhez a nemzetközi szinthez. A harmonikus együttműködést nemzetközi téren a MIT és a tagszervezetei között, úgy érzem, jól mutatja, hogy szeptembertől 26-tól 28-ig a CEPI elnöksége kihelyezett elnökségi ülést tart Budapesten, ahol több szakmai rendezvényen, konferencián is megjelennek az egyes tagszervezetek közös szervezésében.

Mi az Ingatlan Parlament és az MIT kapcsolata és milyen konkrét feladatok ellátásában nyilvánul meg az együttműködés?

Sz. J.: Az Ingatlan Parlament nem bejegyzett szervezet, ez egy civil szerveződés, a tagok akaratából jött létre és azon nyugszik! A jelen gazdasági helyzet megoldásából az elmúlt másfél évtizedben kifejlődött ingatlanszakma növekvő részvételre tart igényt felkészültsége és növekvő jelenléte, jelentősége okán, éppen ezért a MIT szervezésében létrehozza konzultációs munkafórumát, az Ingatlan Parlamentet. Úgy ítéltük meg az új helyzet, új megoldást igényel, erre találtuk ki az Ingatlan Parlamentet. Ahol évente egyszer egységesen összegezzük elért eredményeinket, deklaráljuk aktualizált céljainkat, az ország előtt álló gazdasági feladatokból.

Az Ingatlan Parlament egy olyan munkafórum, amely éves munkatervvel rendelkezve hatékonysági és társadalmi kontrollként is működik. Célja nem kevesebb, mint a jövőnk formálása, azaz azt keresi, hogy az ingatlanszakma miként vegyen részt hatékonyan és aktívan a következő időszak gazdasági feladataiból. A téma különös aktualitását a közeljövőben beáramló EU-s pénzügyi források koncentrált megjelenése okozza.

Az Ingatlan Parlamentnek tagja lehet az a szervezet, amelyet legalább egy tag tagnak ajánl, valamint elfogadja a működési elveket. Az új tagfelvételekről az Ingatlan Parlament évi rendes ülésén, egyszerű többséggel dönt.

Milyen szakmai események, rendezvények mellé áll szívesen a szervezet, melyeket támogat szakmai hozzáértéssel?

Sz. J.: A szervezet funkciójából és küldetéséből adódóan érzékeny a társadalmat és a szakmát érintő gazdasági változások iránt. Következésképpen minden olyan rendezvény és esemény alkotó részese szeretnénk lenni, amely valamilyen módon az említett kört érinti, és úgy véljük, hogy szakmai tudásunkkal eredményesebbé tudjuk tenni a folyamatot.

A külföldi befektetők a helyi fejlesztőket és kivitelezőket preferálják vagy globális partnerkapcsolatok révén maguk hozzák be alvállalkozóikat?

Sz. J.: Magam is ingatlan tanácsadóként azt a tapasztalatot szereztem, hogy nagy igény van a helyi fejlesztői és kivitelezői ismeretekre, szakértői tevékenységre, ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy sajnos ma még nem biztos, hogy versenyképesek vagyunk e téren, de jó úton haladunk. Éppen az Ingatlan Parlament augusztus végén rendezendő regionális találkozóján, a Hirös Napok keretében nem csak az ingatlanszakmai képzésről, továbbképzésről fogunk szót váltani, hanem az ÉMI közreműködésével az ingatlanhoz kapcsolódó építői, vállalkozói kör is górcső alá kerül.

A külföldi trendek befolyásolják-e a befektetési kedvet vagy a helyi lehetőségek, jövedelmezőség alapján eldöntenek egy-egy fejlesztési témát a befektetők?

Sz. J.: Nyilván ezek az összefüggések így állnak. Abszolút módon kiindulási pont a külföldi trendek, illetve EU-s tagország révén a többi, már régebben tag ebbéli tapasztalata. Azonban egy-egy fejlesztésnél mindenképpen a jövedelmezőség az első számú szempont.

A külföldi trendek befolyásolják-e az egyes fejlesztési típusok, irányok megvalósulását vagy a helyi lehetőségek, igények?

Sz. J.: Úgy vélem, ezek szimbiózisban létezhetnek megfelelően, ezért a kérdések egy kicsit mesterségesen kerültek szembeállításra. Ugyanis a plaza-láz nem biztos, hogy nem fér meg a termálturizmussal, vagy bármilyen másik kombinációval, ez csak kreativitás kérdése. Ennek hiányában bármi elképzelhető.