Kispest fejlesztési elképzelései hogyan fogalmazódnak meg és kik ennek a motorjai?

Gajda Péter: Kerületünk fejlesztését saját igényeink és lehetőségeink alapján határozzuk meg, de mint a dél-pesti régió központja, terveink szorosan összefonódnak a főváros és a kormányzat stratégiai terveivel. E közös célok megfogalmazása mentén folytatjuk a kerület futó fejlesztési projektjeit, melyek reményeink szerint erősíteni fogják Kispest szerepét. Azt azért elmondhatom, hogy funkcionális és építészeti szempontok tekintetében a végső szó egyértelműen a miénk, Kispest vezetéséé. A fejlesztések kialakításakor az itt élőket is megpróbáljuk mozgósítani, mely többnyire eredményes, és érdemleges véleményeket is szoktunk kapni.

Milyen célok vezérlik a fejlesztéseket? Hova szeretne Kispest eljutni és milyen időtávon belül?

G. P.: Kispest jelenleg − infrastrukturális szempontból mindenképp − Dél-Pest központja. Szeretnénk, ha kerületünk társadalmi és városszervezési szempontból is felnőne ehhez a szerephez. Én, személy szerint, szeretek álmodozni és nagy terveket szőni. Ezek egy része már megfogalmazódott, de csak a cikluson túlnyúlva valósulhat meg. Most 3-4 évre előre tervezünk kisebb projekteket, melyek több éve várnak megoldást. Utána tudunk magasabbra tekinteni! A társadalmi és szociális csomópontokat követően a különböző környezetvédelmi és rehabilitációs fejlesztések járnak a fejünkben.

Wekerle, szinte teljesen megőrizte pótolhatatlan építészeti értékeit, arculatát, hangulatát. Fontos célunk, hogy ezt a gyönyörű városrészt a világörökség részeként megőrizzük az utókor számára. A Kertvárosi városrészen elsősorban a csendes, zöld, barátságos lakókörnyezet fejlesztése a legfontosabb. A Lakótelepeken a panel rehabilitáció felgyorsítása az egyre sürgetőbb feladatunk.

A tömegközlekedési csomópontokban elindult magántőkés beruházások és ezek által generált közlekedés-fejlesztések átírják Kispest pozícióját a fővárosi kerületek között.

Melyek a fejlesztések legfontosabb területei, meghatározó elemei?

G. P.: Kispest városszerkezete speciális három jól elkülöníthető városrészre osztható. Egyéni arculattal rendelkező részek városközponttal, melyek mindegyike egyedi szerepet kaphat. A Kőbánya-Kispest és a Határ úti intermodális csomópontokban a közcélú fejlesztések − metróállomás felújítása, sportcentrum −, mellett a kereskedelmi funkciók is szerepet kapnak. Másik két kiemelt terület a kerületközpont megújítása és a Wekerle-telep rehabilitációja.

Melyek a most futó legfontosabb fejlesztések és melyekhez keresnek partnereket?

G. P.: Az intermodális központok már folyamatban vannak és ott kialakult a projektcsapat. A Kőbánya-Kispest csomóponton naponta 250.000 ember fordul meg a külső kerületekből és az agglomerációból, ezen kívül ide érkezik a Ferihegyi gyorsforgalmi út is. Itt elindult egy nagyberuházás, melynek eredményeként a nagyszabású közlekedés fejlesztéssekkel egy igazi XXI. századi városközpont születik. Kispest-Határ út mellett épül egy 17 ezer m2-es kereskedelemmel, sport, iroda és kulturális funkcióval vegyes központ, az Europark bővül, mely egy zártsorú városközponti arculatot ad ennek a résznek. Fontos célunk rövid távon, hogy a környező kerületekkel, a fővárossal közösen EU-s és magántőkés forrásból felújítsuk a Határ úti csomópontot, akár a tömegközlekedés eszközök térszint alá helyezésével és elindítsuk az Üllői út teljes rekonstrukcióját a Lehel útig.

További feladatunk, a városközpont megújítása és szabályozásfejlesztése, azonban ez még csak körvonalazódni látszik. Ezen a területen a családi házas lakóövezetet szeretnénk kisvárosiassá fejleszteni, a Szabó Ervin utcát sétálóutcává alakítani, a Kőbánya felől befutó forgalmat másfelé irányítani, a piacot modernizálni, az áruház környékét rendezni, növelni a parkolók és a zöld közterületek arányát.

Milyen forrásokból tud Kispest gazdálkodni?

G. P.: A kerületnek saját erőforrásai korlátosak, így más forrásokat is próbálunk bevonni. A zöldterületek kialakítását, a rehabilitációs projekteket jobbára saját keretből finanszírozzuk. A közcélú fejlesztések esetében fővárosi, kormányzati, EU-s, illetve norvég alapok pályázatait próbáljuk elnyerni. Jó hír, hogy sok esetben a közcélú projektekbe beszállnak fejlesztő partnereink is.

A kerület már-már külvárosi kerületnek számít. Hogyan tudnak megküzdeni a belsőbb és nagyobb presztízzsel rendelkező kerületekkel a forrásokért, a lakosokért és az ideiglenes látogatókért?

G. P.: Inkább úgy fogalmaznám, hogy a belváros és külváros közötti létben vívódunk. Én úgy gondolom, hogy ezt előnnyé kovácsolhatjuk. Közlekedési szempontból könnyen elérhetőek vagyunk, azonban a kertvárosunk és Wekerle képes egy zöld övezet arcát mutatni, ami lakhatóság szempontjából egyesíti a belváros és az agglomeráció előnyeit. Több al-központja van, mely színessé teszi a kerületet, illetve büszkék vagyunk a magas szintű és jól szervezett oktatási és egészségügyi intézményrendszerünkre. Lakótelepeink jól strukturáltak, kevéssé zsúfoltak és zöld területekkel tagoltak.

Beruházói és városszerkezeti oldalról tekintve Kispestre érkezik és osztja el a külső kerületek és az aggnomeráció forgalmát. Kispesttel találkozik igazán először az, aki a repülőtérről a fővárosba utazik Kispest fejlesztése legalább annyira fontos, mint a belvárosi kerületeké. Ezt az ingatlan befektetők láthatólag már kezdik felismerni és a főváros vezetése is legalább ilyen komolyan veszi fejlesztéspolitikájában azt a páratlan lehetőséget amit Kispest kínál. Gazdasági szempontból tekintve azonban való igaz, hogy nincs zöld- és kevés a lehetőség a barna mezős beruházások megvalósításához.

Kispest szíve-csücske a Wekerle-telep. Hogyan próbálják múltjához méltóan megőrizni, de megfeleltetni az új elvárásoknak?

G. P.: Wekerle jövőre lesz 100 éves! Szerencsére idejekorán sikerült olyan rendelkezéseket hoznunk, melyek akadályozzák az arculatba nem illő építkezéseket. Sajnos vannak renitens lakosok, azonban látjuk a javulást. Ettől függetlenül a 100 év nem telt el nyomtalanul, így elkészítettük a rehabilitációhoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányt és várjuk a releváns EU-pályázat kiírását. Ennek segítségével megkezdhetjük a főtér és épületeinek rehabilitációját. Célunk a telep építészeti hangulatának visszaállítása.

Milyen fórumokat használnak fel kerületük promotálására és milyen üzenetekkel próbálják vonzóbbá tenni a befektetők, fejlesztők számára?

G. P.: Őszintén szólva ezidáig ad-hoc módon működött … vagy nem. Tehát döntöttünk és úgy gondolom, a kerület szemléletváltásának az is része, hogy éppen most dolgozzuk ki a kerület marketingstratégiáját, mely révén tudatosabban és célzottabban tudunk megjelenni célcsoportjaink előtt. Részleteket nem említenék, mert még nincs olyan állapotban, de remélem, rövidesen nem kell beszélni róla, hanem látható lesz ennek megvalósulása. Egyébként e tudatos megmutatkozás része volt a REevolutio Budapesten való részvételünk, melyre, sajnos, kevés felkészülési időt hagytunk magunknak.

Most a REevolutio Budapestről hazatérve milyen véleményt fogalmaz meg a rendezvényt illetően?

G. P.: Mindenképpen nagyon színvonalas rendezvénynek találtam és kollegáimnak is ez volt a véleménye. Számos kiállító volt, sok céggel tudtunk találkozni. Ami számomra külön öröm, hogy itt volt szerencsém megismerni egy olyan fejlesztőcéget, amely érdeklődik a városközpont-rehabilitációs projektünk iránt.

Több mint tíz éve kellett volna valamilyen hasonló kapcsolódási teret biztosítani a közösségi és fejlesztési partnerek között. Talán Kispest is több eredménytelen pályázatkiírást spórolhatott volna meg, és a fejlesztési terveink is dinamikusabban valósulnak meg, ha előbb szélesebb körben ismerté válnak terveink és azok a lehetőségek, melyek Kispestben rejlenek úgy a fővárosi fejlesztési politika, mint a fejlesztők előtt.