A hazai ipari parkok és a betelepült vállalkozások jellemzői, hogy a gépipar, elektronikai ipar, illetve autóipari és szórakoztatóelektronikai alkatrészgyártáshoz kötődő profilok jelentek meg dominánsan, főleg multinacionális cégek letelepedéséhez kapcsolódóan. Beszállító cégek – külföldi vagy magyar partnerként – az anyacég köré vagy közelébe települtek, vagy települnek ma is. Ez főként a nagy ipari parkokra jellemző. Az ipari parkok többségére a vegyes profil a jellemző, azaz a környezetre káros technológiák kizárásával, szinte minden tevékenységet szívesen látnak. Örvendetes az olyan példa, amikor a volt gyártelep helyén lassan újjáéledve új profilok jelennek meg miközben a terület maga is megújul. Kevés park szánta rá magát az agrárprofilra, pedig ezzel a térségbeli adottsággal is lehet jól élni.

Nemcsak a nagyok sikeresek

A legnagyobb ipari parkok mérete 200-300 hektár között mozog. Az előrelátó fejlesztők időben biztosították vagy biztosítják a területbővítés lehetőségét. A bővítési potenciál a letelepedés, a hosszú távú befektetés lehetősége is. Mindez korántsem jelenti azt, hogy csak a nagyméretű ipari parkok a sikeresek. Ha a kisebb területtel bíró parkok időben felismerték adottságaikat és az adott elvek mentén következetesen haladtak, azok is sikeressé váltak.

 

Átlátható tulajdonviszonyok

Az ipari parkok tulajdonviszonyai eltérőek. Többsége a fejlesztés után is az önkormányzatok tulajdonában maradt, kisebb hányada került át fejlesztői magántulajdonba, és sok esetben találkozhatunk magántőkével kombinált önkormányzati tulajdonú területtel is. Andriska összegezve a tapasztalatokat elmondta, hogy az utóbbi hónapokban a parkok az önkormányzatok vagyongazdálkodási szerveihez kerültek. Ezáltal a parkok jövője a vagyonkezelők operatív teendők során mutatott rugalmasságán, szakmai hozzáértésén múlik.

Az ipari parkok és környezetük is megszenvedi, ha a tulajdonosok gyakran váltják egymást. Az önkormányzatok szemszögéből ez sajnálatos, hiszen egy korábban betelepült – mondjuk multinacionális – cég kitelepül, úgy több oldalról is veszteséget szenved a térség. Ingatlanüzleti szempontból tekintve, jó esetben az ingatlan csak gazdát cserél. A korábbi években nem volt jellemző a spekulatív célú ipari ingatlan vásárlása, de ma már számolni lehet ilyen üzleti megfontolásokkal is.

A parkok területeinek eladási árai igen nagy szóródást mutatnak 1.000-5.000, illetve 18.000-20.000 Ft között vannak. Az árban meghatározó fekvése: a Dunától keletre az árak alacsonyabbak, míg nyugatra és Budapest közvetlen nyugati vonzáskörzetében magasabbak. A terület bérbeadása azonban a klasszikus értelembe vett ipari parkokra nem jellemző, ez inkább a logisztikai céllal felépített parkoknál fordul elő. Ilyen például a Herceghalomban épített Agrogate Park.

A külföldi befektető partner igényei, prioritásai mások, mint a hazai vállalatoké. A külföldieket elsődlegesen a logisztikai szempontok érdeklik, a hazaiakat viszont a szolgáltatások rendelkezésre állása és milyensége.

Szociális hatások

Andriska Anikó véleménye szerint azon kell munkálkodni, hogy találják meg igazi helyüket és szerepüket ezek a parkok, melyhez az MTVT eszközöket, lehetőségeket biztosít az illetékeseknek, támogatják a gazdasági környezet átalakítását, hogy a vállalkozók az ipari parkba kívánkozzanak. Az ipari parkok létesítésével elsődleges cél a munkahelyteremtés, foglalkozáspolitikában betöltött szerepe döntő, függetlenül méretétől. A foglakoztatásnövekedéssel nyilván együtt jár az életszínvonal emelkedése is.